Közismert, hogy az Árpád-kori Magyarországon külföldi pénzek is forogtak a hazaiak mellett. Az Európa-szerte használt bizánci aranyak mellett már a korszak legelejéről származó, a legkorábbi magyar ezüst dénárokat tartalmazó nagyharsányi leletben cseh és német dénárok találhatók. A 11-12. században inkább a bizánci pénzek gyakoriak, a 13. század pénzforgalmát előbb a friesachi típusú, majd a bécsi dénárok tömeges jelenléte jellemezte. Az ország középső részén levő törteli lelőhely szórvány pénzei a 12-13. századi falusi pénzforgalomról szolgáltatnak adatokat.

A lelőhely Törtel község határának délkeleti részén, a ma már lecsapolt Ernyő-tó egykori tavait és rétjeit Ny-DNy-on határoló, homokos talajú magaslatokon terül el. Egykori vízparti, kb 1300x3-400 m-es sávja ismert, a lelőhely kiterjedése Ny-DNy felé erdők (a régi Ludas-erdő maradványai és újabb nyárfások), DK-i irányban legelő miatt ismeretlen. Pásztor József törteli lakos először 1980-ban gyűjtött a lelőhelyen, 1981-ben rövid szemlét végeztünk Benkő Zsuszannával és Pásztor Józseffel, s több, Pásztor J. által ismert lelőhellyel együtt ezt is térképen rögzítettük. 1993. április 6-án Pásztor József a lelőhely középső részén, egy kb 370x150 m-es, régóta szántó földtáblán igen sok leletet, s egy CNH I. 101. rézpénzt (37. szám) talált. Bejelentése nyomán április 14-én Tari Edit és Simon László kollegák végeztek terepbejárást Pásztor József társaságában, ekkor más leletek mellett egy római, 2-2 db CNH I. 98. és 101. rézpénzt s egy friesachi típusú dénárhamisítványt gyűjtöttek. 1993. május 18-án a Katona József Múzeum fémkeresőjével próbálkoztunk a földdarabon, ekkor V. Székely György kollega talált egy CNH I. 125. dénárt (10. szám), de nem a fémkeresővel. Augusztus végéig, többszöri bejárással 23 pénz került elő, 1994-ben további 25, 1996. augusztus-szeptemberben 3, 1997. tavaszán 13 db. Kettő kivételével Pásztor József és Gábor fia gyűjtései eredményeként. 61 db az említett táblán, kb 250-300x150 m-es területen szétszórtan, 3 db (egy CNH I. 101. és a két 17. századi dénár, 44., 63-64.) e táblával DK-en szomszédos szántó ÉNy-i részén került elő (1. kép). A sokszori gyűjtésnek köszönhetően a Kossuth Múzeumban tetemes leletanyag (kerámia, fémtárgyak) van a lelőhelyről. Őskori leletektől most eltekintve, a lelőhelyen 2-4. századi szarmata, későavar és 12-13. századi település található. A régészeti leletek alapján az bizonyos, hogy a késő Árpád-kori település a 12. század közepén már fennállt, megszűnése – mint sok társáé a környéken – a tatárjárás következménye lehetett. Azokon a földdarabokon, ahol a pénzek előkerültek van biztosan 17. századi és 17-18. századi leletanyag, s természetesen egyértelműen újkori anyag is: a lelőhely bejárt részén és mellette több tanya volt, néhány ma is van.

A pénzeket korszakonként ismertetjük, zárójelben feltüntetve a találás időpontját és a gyűjtési sorszámot.

1. (96.09.28.-51.) Hadrianus, 117-138, subaeratus denarius. Bronz, hólyagosan korrodált, ezüstös bevonata a kezelés során nagyrészt elpusztult. Erősen kopott, előlap bal alsó része hiányzik. Av: babérkoszorús fej jobbra; elmosódodott köriratból a fej mögött ...IANV.. részlet. Rev: balra ülő istennő balra ?-t, jobbra bőségszarut tart. Körirat lekopott, elmosódott.

2. (93.05.30.-18.) Marcus Aurelius, 164, denarius. RIC III. 91., Roma. Kopott.

3. (93.06.08.-22.) Lucius Verus, 164, as. RIC III. 1364., Roma. Kopott, erősen korrodált részletek.

4. (93.04.14.-2.) Gallienus, 260-268, bronz antoninianus. RIC V/I. 157K., Roma. Kissé kopott, korrodált.

5. (94.04.03.-35.) I. Maximianus, 295-299, fél follis. RIC VI. 15b., Cyzikus. Előlap kevéssé, hátlap erősebben kopott.

6. (94.03.15.-28.) Kálmán, 1095-1116, dénár. CNH I. 50. Magas réztartalmú ezüst. Kissé kopott. Szigla: C jel mögött a gyöngykörnél kis félkör.

7. (97.05.03.-62.) Kálmán, 1095-1116, dénár. CNH I. 50. Magas réztartalmú ezüst, korrodált. Az előlapi gyöngykör 3/4-e hiányzik. Szigla nélkül.

8. (97.05.03.-61.) 12. század első fele, dénár. CNH I. 67. Az előlap bal oldalán a gyöngykör kb 2/3-a hiányzik. Kissé kopott. Szigla: kereszt jobboldali szára mellett pont. Rev: két vonalkör között È - È - - - “körirat”.

9. (97.05.03.-60.) 12. század 2. fele, dénár. CNH I. 107. Kb 1/4-nyi töredék. Kissé kopott, korrodált.

10. (93.05.18.-14.) 12. század 2. fele, dénár. CNH I. 125. Kissé kopott. Szigla: egyik külső keresztvég baloldali sarkánál ferde ék.

11. (94.03.14.-25.) 12. század 2. fele, dénár. CNH I. 133. Törött, előlapi gyöngykör hiányos. Kissé kopott. Szigla: egyik kereszt külső szárvégének két oldalán egy-egy pont.

12. (93.03.16.-10.) 12. század 2. fele, dénár. CNH I. 145. Érem széle hajlott. Alig kopott. Szigla: egyik oldalsó ék két oldalán egy-egy pont.

13. (93.05.30.-19.) 12. század 2. fele, dénár. CNH I. 145. Kissé kopott. Szigla nélkül.

14. (93.04.14.-4.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Av: baloldali felirat A-ja a szelvényben. Szigla: osztóvonal fölötti kereszttől balra pont (2. kép 1). Hort 8.

15. (94.03.26.-31.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Közepén kb 6 mm-es lyuk az előlap felől lyukasztva, hátlapon lereszelt peremmel. Av: mindkét király keresztes-liliomos jogarral; szigla: osztóvonal felső szétágazása alatt, kétoldalt egy-egy pont (2. kép 2). Hasonló Hort 15.

16. (93.05.06.-12.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Előlapjára összehajtva került elő, utóbb kiegyenesítve. Szigla: baloldali király koronája és az osztóvonal között kereszt négy ékből (2. kép 3). Hort 33.; a kereszt alakja: Jeszenszky 20.; Huszár 19.

17. (94. nyár.-47.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Szigla: jobboldali király koronája és osztóvonal között két ék függőlegesen, csúccsal szemben, közöttük kétoldalt egy-egy pont (2. kép 4). Szigla formája: Jeszenszky 27.; Huszár 26.

18. (97.05.03.-57.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Szigla: jobboldali korona és osztóvonal között 4 pont négyzetalakban (2. kép 5). Forma: Jeszenszky 9.; Huszár 9.

19. (94. nyár.-46.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Erősen korrodált. Jobboldali korona és osztóvonal között szigla: ék csúcsa alatt két pont vízszintesen (2. kép 6). Hort 34.; a szigla alakja: Jeszenszky 23.; Huszár 22.

20. (97.05.03.-56.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Előlap jobb alsó és felső részen a gyöngykör hiányos, gyűrődött, átszakadt. Előlap felső és bal alsó része hátrahajlott, kezeléskor kiegyenesítve. Szigla: baloldali korona középső keresztjének alsó szára mellett egy-egy pont (2. kép 7). Ilyen, de a jobb oldalon Hort 12.

21. (93.06.08.-21.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Erősen korrodált. Szigla: jobboldali korona középső keresztje felső szárának két oldalán egy-egy pont (2. kép 8).

22. (93.05.28.-15.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Repedt, jobboldali király jogarának végénél hátlap felől ütött áttörés, feltüremkedő szélekkel. Sziglák: jobboldali király karja és osztóvonal ékje között 3 pont közel függőlegesen; osztóvonal felső szétágazásától balra egy pont (2. kép 9).

23. (94. nyár.-44.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Kissé gyűrődött, hátlap jobb felső részén ütésnyom. Szigla: jobboldali király karja és az osztóvonal ékje között 3 pont balra hajló ívvonalban (2. kép 10).

24. (97.04.06.-52.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Szigla: baloldali király könyöke alatt, az osztóvonal mellett hatágú csillag (2. kép 11). Hasonló, de az osztóvonaltól jobbra Hort 40.; alakja: Jeszenszky 37.

25. (94. nyár.-45.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Hátlapon ferde vágásnyom. Szigla: baloldali trónus jobboldali széle fölött 2 pont vízszintesen (2. kép 12). Hort 16.

26. (97.04.06.-54.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Kissé deformált. Szigla: szelvényben, az ív fölött két pont egymás mellett (2. kép 13).

27. (93.04.14.-3.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Szigla: a szelvényben levő ívtől balra két pont (2. kép 14). Hort 18.

28. (94. nyár.-42.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Kissé gyűrődött, hátlap közepe kalapált. Szigla: szelvény ívétől balra 3 pont, csúcsán álló háromszög alakban (2. kép 15).

29. (94.03.15.-26.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Hátoldalára összehajtva (kihajlításkor kettétört), előlap középen átszakadt a hátlapot ért ütéstől. Szigla: szelvényben levő ív két oldalán egy-egy pont (2. kép 16).

30. (93.04.16.-8.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Gyűrődött, vágásnyomokkal. Szigla: szelvény ívétől jobbra fenn, egy ék (2. kép 17). Mint Hort 28. a bal oldalon.

31. (94.03.26.-30.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Szigla: szelvény ívétől balra kis karika (2. kép 18). Mint Hort 37. a jobb oldalon, hasonló Hort 38.

32. (94.03.26.-32.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Kettétört pénzérme jobboldali fele. Felső gyöngykör hiányzik, repedt. Szigla nélkül.

33. (94.04.03.-38.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Kettétört pénzérme baloldali fele. A 32. érme másik fele, összeillenek, törésük régi, egymástól 25-30 m-re kerültek elő. Szigla nélkül.

34. (94.04.03.-34.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98., tálalakú. Erősen korrodált. Av: baloldali felirat A-ja a szelvényben. Szigla nélkül.

35. (94. nyár.-43.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Szigla nélkül.

36. (96.08.19.-49.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 98. Hátoldal széleinek előlapra hajlításával kialakított téglalap alak.

37. (93.04.06.-1.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Alig kopott, hullámosan deformált. Szigla: függőleges vonal két oldalán, fönt és lent 1-1 rövid ív (2. kép 19). Hort 99.; Abony 33-34.; talán Jeszenszky 70. és Huszár 73.

38. (97.05.03.-58.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Szigla: függőleges vonal két oldalán, fönt és lent 1-1 rövid ív (2. kép 20). Hort 99.; Abony 33-34.; talán Jeszenszky 70. és Huszár 73.

39. (93.04.14.-6.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Szigla: V-végű ív alatt pont (2. kép 21). Jeszenszky 50.; Huszár 53.; Hort 103.; Abony 30.

40. (93.04.23.-11.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Előlap bal felső része felhajlott, néhány repedés. Szigla: felkanyarodó ívekben végződő L -vonal három ékkel (2. kép 22). Jeszenszky 90.; Huszár 92.; Hort 88.

41. (93.05.28.-16.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Hullámosan deformált, közepén 3x1 mm-es, hátlap felől ütött áttörés. Szigla: keresztszerű alakban három, csúccsal összeforduló ék (2. kép 23). Jeszenszky 77.; Huszár 80.; Hort 95.; Abony 23.

42. (94.04.03.-37.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Szigla: keresztszerű alakban három, csúccsal összeforduló ék (2. kép 24). Jeszenszky 77.; Huszár 80.; Hort 95.; Abony 23.

43. (93.04.14.-5.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Szigla: I (álló vonal, 2. kép 25). Hort 60.; Abony 10.

44. (94.03.15.-27.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Közepén hátlap felől ütött háromszögletes, előlap jobb felső részén kis hosszúkás, előlap felőli áttörés. Szigla: I (álló vonal, 2. kép 25). Hort 60.; Abony 10.

45. (94.04.03.-36.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Hullámosan deformált, középen előlap felőli ütés átszakította. Szigla: fekvő K (vonalon ívekben végződő V, 2. kép 26). Abony 11. laposabb változata; vagy Hort 108., de a vízszintes vonal hosszabb, s az ívek szára középen összér.

46. (93.06.08.-20.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Erősen korrodált, pereme hiányos, előlap bal alsó körirati sávban az előlap felől fúrt, 2 mm-es lyuk. Kopott. Szigla: két egyforma vonalból álló L (2. kép 27). Mint Hort 63., de ékvégek nélkül; hasonló Abony 18.

47. (94. nyár.-48.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Előlapjára összehajlítva került elő, ki lett egyenesítve. Szigla: két egyforma vonalból álló L (2. kép 28). Mint Hort 63., de ékek nélkül; hasonló Abony 18.

48. (97.05.03.-59.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. Hátlap bal felső és jobb alsó része az előlapra hajlítva. Szigla: R (álló vonal, karika és ív, 2. kép 29). Hort 70.; ív helyett egyenes: Jeszenszky 29.; Huszár 32.; Abony 15.

49. (93.04.16.-9.) III. Béla, 1172-1196, rézpénz. CNH I. 101. 1/4-nyi töredék, az előlap jobb alsó, hátlap jobb felső negyede.

50. (97.05.03.-63.) II. András, 1205-1235, dénár. CNH I. 203. Repedt, pereme hiányos, kissé kopott. Az éremképek részben elmosódottak. Av: két vonalkör között baloldali köriratrészlet: ...· zömök, elmosódott A? · befelé forduló, lapos ív (fekvő, fordított S kezdete?) ...; középen négykarélyos keretben sávos címerpajzs pontokkal. Rev: kettős gyöngykör; két bástya között tornyos, oldalt kiugró keretben koronás királyfő.

51. (97.04.06.-53.) Szlavónia, V. István, 1270-1272, dénár. Rengjeo 130. Kissé kopott. Ponttal kezdődő köriratban A és R között, valamint a köriratvégi A mindkét oldalán 1-1 háromleveles rozetta.

52. (93.05.06.-13.) Bizánc, 11. század vége-13. század eleje, follis. Réz, Á: 28,6 mm. Előlapjára összehajlítva, a hajlítás ívelt vonala szerint tálalakú. Hátlap erősen kopott. Rev: gyöngykörben glóriás mellkép elmosódott részletei.

53. (93.05.28.-17.) Bizánc, II. Johannes, 1118-1143, billon. BMC 53-56. Rosszezüst, Á: 27,1-28,8 mm. Tálalakú, bal szélen hiányos. Av: homorú; uralkodó mellképe, gyöngyös pántkoronáján kereszt és csüngők, jogar - országalma; jobb oldalon elmosódott felirat. Rev: domború, kopott; keresztes? glóriás mellkép, balra IC.

54. (96.08.20.-50.) Bizánc, I. Manuel, 1143-1180. BMC 40-42. follissal egyező típus, de anyaga réz, rosszezüst bevonattal. Á: 29,8-32,7 mm. Tálalakú, egyenetlen széllel. Av: homorú; kettős gyöngykör részletei; bal oldalon álló uralkodó csüngős, gyöngyös pántkoronával, behajlított jobbjában jogar, baljában országalma; bal oldalon elmosódott felirat: MA...L , fenn középen: M; a kétalakos kép jobboldali, glóriás Mária alakjából néhány vonal látszik. Rev: domború; kettős gyöngykörben trónoló Jézus keresztes glóriával, jobb karja a mell előtt, balra IC; az éremkép jobboldali része nem lett kiverve.

55. (94. nyár.-41.) I. Eberhard salzburgi érsek, 1147-1164, dénár, Friesach. Luschin 4. Á: 15,9-17,1 mm. Av: ritkás gyöngykör részlete; mellkép, fölötte kereszt kétoldalt egy-egy pont, jobbra hatágú csillag elmosódva. Rev: gyöngykörben mankós végű kereszt, szárak között egy-egy pont.

56. (97.04.06.-55.) I. Eberhard salzburgi érsek, 1147-1164, dénár, Friesach. Luschin 4. Á: 16,5-17,8 mm. Av: alul ritkás gyöngykör részlete; mellkép, jobbra hatágú csillag részlete. Rev: vonalon rövid vonalkákból álló keretben mankós végű kereszt, szárai között egy-egy pont.

57. (94.03.14.-24.) Salzburgi érsekség, 12. század 2. fele, dénár. Luschin 6. változat. Á: 16,8-18,8 mm. Av: vonalkörben püspök pásztorbottal és könyvvel, jobb középről balra haladó körirat: ERIA[C]ENSI[S]; függőleges tengelyben felül a széles A, alul a tengelytől kissé jobbra kettős ékszerű I. Rev: kettős gyöngykör; két vonal között 4 karikából álló sáv, ezen két torony között hálóvonalas oromzat, tetején pont és pontközepű kereszt.

58. (97.05.03.-64.) Friesachi típusú dénár hamisítványa. Egyoldalas veret, átlyukasztott. Sárgás réz, világosszürke (ón?) bevonattal, Á: 16,4-17,4 mm. Av: gyöngykörben kiszélesedő végű kereszt, szárai között egy-egy nagy pont, az egyik pontnál a hátlap felől átlyukasztva. Rev: előlap negatívja. Luschin 4. hátlapja után.

59. (93.04.14.-7.) Friesachi típusú dénár hamisítványa. Sárgás réz, sötétszürke bevonat maradványaival, Á: 18,3-19 mm. Hullámosan gyűrődött, hátlap homorú. Av: vonalkörben elmosódott kép; körirat nyomai. Rev: vonal- és gyöngykör; két vonal között 4 karikából álló sávon két torony között fordított V-vonalakból oromzat, tetején ferde kereszt. Luschin 6. típus után.

60. (93.08.27.-23.) Friesachi típusú dénár hamisítványa. Réz, Á: 18,3-20,3 mm. Középen hosszúkás, előlap felől ütött áttörés. Av: vonalkörben kivehetetlen, vonalas rajzolatú ábra; kettős ékekből, S és egyenes vonalakból álló köriratutánzat. Rev: vonal- és gyöngykör; két vonal között 3 karikából álló sávon, két torony között hálóvonalas oromzat, fölötte kereszt, sáv alatt 4 ferde vonalka. Luschin 6. vagy 312. típus után.

61. (94.03.26.-29.) Friesachi típusú dénár hamisítványa. Réz, ón-ezüst bevonattal, Á: 17,5-19 mm. Av: vonalkörben zavaros mellkép; köriratot utánzó vonalak, pontok. Rev: kettős vonalkör; vízszintes vonal alatt 4 karika, fölöttük 4 vonalból álló háromszögletes oromzat, tetjén kereszt, kétoldalt egy-egy torony. Luschin 6. típus után.

62. (94.04.02.-33.) Friesachi típusú dénár hamisítványa. Egyoldalas veret (brakteáta). Réz, szürkés ón-ezüst bevonattal, Á: 20 mm. Az érem felső része derékszögben felhajolva. Av: kettős gyöngykör; két vonal között 4 karikából, közöttük vonalkákból álló sávon két torony között hálóvonalas háromszögletes oromzat, tetején pont és kereszt, tornyok külső oldalán egy-egy pontvégű vonalka. Rev: előlap elmosódott negatívja. Luschin 6. típus hátlapja után.

63. (94. nyár.-39.) II. Ferdinánd, 1624, dénár, Körmöcbánya. CNH III. 302. Rosszezüst, erősen korrodált. Av: köriratban RO helyett R.

64. (94. nyár.-40.) II. Ferdinánd, 1630, dénár, Körmöcbánya. CNH III. 303. Ezüst, kissé kopott.

Törtel-Ludas-erdő lelőhelyen az 1993-97. évi gyűjtések tehát 64 db pénzt és pénztöredéket, s mert a 32-33. töredékek összeillenek, 63 pénzérmét eredményeztek.

Az 5 db 2-3. századi római pénz minden bizonnyal a szarmata település leletanyagához tartozik, bár római denarius a tatárjáráskor elrejtett, nagykátai friesachi dénárleletben is volt.

56 db Árpád-kori pénzből 55 az 1241-42 előtti időszakból származik: 9 dénár, 35 rézpénz és 11 külföldi pénz. A 6-13. és 50. magyar dénárok Kálmántól II. Andrásig, – mivel a CNH I. 203. dénár II. András uralkodásának első feléhez sorolandó – hozzávetőleg 1220 tájáig terjedő korszakot fogják át. Nem teljes összhangban az Árpád-kori település 12-13. századi leletanyagával, hiszen eddig nem kerültek elő közvetlenül a tatárjárás előtti évekből származó pénzek (mint a CNH I. 263. dénár, vagy a magyar brakteáták) a lelőhelyen. Jelentős darabszámú, külön csoportot alkotnak a magyar rézpénzek. 22 db CNH I. 98. rézpénzből a többség, 17 db tálalakú (sciphatus) veret, s csak három pénzen (32-33., 34., 35.) nem találtunk sziglát, a 36. szögletesre hajtogatott pénz előlapja pedig nem látszik. Kétféle jelzés, két szigla van a 22. rézpénzen. Kiemelendő a 15. darab, melyen mindkét király keresztes-liliomos jogart tart, vagyis az általánostól eltérően a jogart felül lezáró pont és a két lefelé hajló ív között, kétoldalt egy-egy pont helyezkedik el. Az “arab” feliratos rézpénzeket 13 db CNH I. 101. pénz képviseli. Mindkét rézpénzfajtára jellemző, hogy nem, vagy csak kevéssé kopottak, vagyis fizetőeszközként nem hosszan forogtak. Egyedüli kivétel a 46., erősebben kopott CNH I. 101., melyet a pereme mellett fúrtak át, s csüngőként használtak. Rézpénzeink sérüléseinek egy része (vágásnyomok, gyűrődés) bizonyára a mezőgazdasági művelés rovására írandó. Nem sorolható ebbe a kategóriába a pénzek átlyukasztása, áttörése (15., 22., 41., 44. és 46.), valamint összehajtása (16., 29., 47.), hajtogatása (20., 36., 48.) sem. E a “sérülések” arra utalnak, hogy az Árpád-kori települése életének volt olyan szakasza, amikor a rézpénzek fizetőeszközként már nem képviseltek értéket. Másfelől nézve, tehát a magyar rézpénzek nem a település pusztulását (bizonyára a tatárjárás alatt) közvetlenül megelőző, hanem korábbi időszakban voltak járó pénzek. Másodlagosan “hasznosított” pénzeink alátámaszthatják Huszár Lajos korábbi megállapítását, mely szerint néhány temető és település pénzleletei alapján a magyar rézpénzek a 12. század második felének termékei lehetnek, vagyis Jeszenszky Géza jogosan kapcsolta őket III. Bélához.

Lelőhelyünkön 11 külföldi pénz került elő: 3 bizánci, 3 friesachi dénár és 5 friesachi dénárhamisítvány. A bizánci pénzek 12. századiak, közülük az 52. follist ugyanúgy kettéhajtották, mint néhány magyar rézpénzt, ez is forgalmi értékét elvesztett darabként maradt ránk. A hazai pénzforgalomban a 12. század vége felé már biztosan jelenlevő friesachi dénárokat lelőhelyünkön korai típusok képviselik: két Luschin 4. változat a század közepéről (55-56.), a Luschin 6. változat (57.) sem későbbi a 13. század elejénél. Az ezüstpénzekhez képest soknak tűnik a lelőhely 5 db hamis friesachija (58-62.), hiszen a rézből készült hamisítványok a friesachi dénárokat tartalmazó pénzkincsekben sem gyakoriak. Talán véletlen, hogy a hamisítványok a lelőhelyen előkerült friesachiakkal egyező két főtípust követik. Az 58. példány Luschin 4. dénár hátoldalának megfelelő brakteáta, átlyukasztása szerint csüngőként is használhatták. A többiek Luschin 6. utánzatok, az áttört, szintén demonetizált 60. darab esetében a hátlap templomhomlokzata alatti vonalkák talán a típus aquileiai utánvereteinek (Luschin 312.) pontjait követnék.

A pénzek alapján a Törtel-Ludas-erdei Árpád-kori település kezdetét Kálmán uralkodására tehetjük. Lelőhelyünk nem fekszik, s valószínűleg az Árpád-korban sem feküdt fontos útvonalon, vagy annak szomszédságában, s nincs közel sem Szolnok, sem Csongrád megyeszékhelyhez. A kereskedelem szempontjából feltehetően nem jelentős településre mégis eljutottak a bizánci és a hamisítványokkal gyarapodott friesachi pénzek. Településünk 12-13. század eleji pénzei között az országban forgó leggyakoribb külföldi pénzfajták vannak, így a település “saját pénzforgalma” az országoshoz hasonló. Ami azt is jelenti, hogy az Árpád-kori Magyarország közepén nem nagyon lehettek a pénzforgalomból kieső települések.

Az 56 db Áprád-kori pénzből egyedül az 51. szlavón dénár tatárjárás utáni. Mivel Törtel, s vele DK-en szomszédos Kara a késő középkorban, bizonyára már a 13. század második felétől a Duna-Tisza-közi kun szállásterülethez tartozott, a szlavón és a két II. Ferdinánd dénárt az Árpád-kori település pusztulását követő határhasználat (pásztorszállás, tanya) jelének tartjuk. A szlavón dénár esetében ez inkább következtetés, hiszen az Árpád-kori leletanyagból a tatárjárást követő 2-3 évtized leletanyagát (ha egyáltalán van ilyen a lelőhelyen) nem tudjuk különválasztani, az viszont bizonyos, hogy a 13. század után a lelőhelyen település, falu nem alakult. A középkori Törtel falu elpusztult a 16. század végén, területét a 17. században Nagykőrös bérelte. Lelőhelyünk 17. századi leletei valamilyen állandóbb jellegű, pusztai lakóhely emlékei a 63-64. pénzekkel együtt.

Nem mondható gyakorinak, hogy egy 12-13. századi településen (igaz, többszöri gyűjtéssel) 56 pénz kerüljön elő. Törtel-Ludas-erdő pénzei felszíni leletek s összetételük szerint bizonyosan nem kiszántott kincslelet darabjai. Szórvány anyag, mely jelzi, hogy az ország központi területének pénzforgalma hogyan csapódik le egy település leletanyagában. Ennyiben érdemes a figyelemre.

BMC = Wroth, W.: Catalogue of the Imperial Byzantine Coins in the British Museum. London, 1908.

CNH I. = Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae. Magyar egyetemes éremtár. I. Árpádházi királyok kora. Bp., 1898.

CNH III. = Huszár Lajos: Corpus Nummorum Hungariae. III. Habsburg-házi királyok pénzei. I. rész, 1526— 1657. Bp., 1974.

Dinnyés 1985 = Dinnyés István: XII. századi éremlelet Abonyból. StComit 17 (1985), 409-420.

Gedai 1965-66a = Gedai István: Árpádkori lemezpénzeink kormeghatározásához. NumKözl 64-65 (1965-1966), 33-40.

Gedai 1965-66b = Gedai István: A nagykátai friesachi dénárlelet. NumKözl 64-65 (1965-1966), 41-47.

Gedai 1969 = Gedai, I.: Fremde Münzen im Karpatenbecken aus den 11-13. Jahrhunderten. ActaArchHung 21 (1969), 105-148.

Gedai 1975-76 = Gedai István: A szigetcsépi friesachi dénárlelet. NumKözl 74-75 (1975-1976), 27-35.

Gedai 1983-84 = Gedai István: A XIII. századi veretlen ezüst forgalma Magyarországon (A tyukodi friesachi éremlelet). NumKözl 82-83 (1983-1984), 23-29.

Gedai 1986 = Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Bp, 1986.

Hóman 1916 = Hóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000— 1325. Bp, 1916.

Huszár 1964 = Huszár Lajos: A horti XII. századi rézpénzlelet. FolArch 16 (1964), 145-153.

Huszár 1979 = Huszár, Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis Heute. H.n, é.n. (Bp-München, 1979.)

Jeszenszky 1935-36 = Jeszenszky Géza: Az első magyar rézpénzek. NumKözl 34-35 (1935-1936), 35-47.

Luschin = Luschin v. Ebengreuth, Arnold: Friesacher Pfennige. Numismatische Zeitschrift 56 (1923), 33-146.

Rengjeo = Rengjeo, I.: Corpus der mittelalterlichen Münzen von Kroatien, Slavonien, Dalmatien und Bosnien. Graz, 1959.

RIC = Mattingly, H. - Sydenham, E. A.: The Roman Imperial Coinage. III. London, 1930., V/I. London, 1927. Sutherland, C. H. V. - Carson, R. A. G.: The Roman Imperial Coinage. VI. London, 1967.

Székely 1994 = V. Székely György: Megjegyzések a késő Árpád-kori éremleletek keltezéséhez. A numizmatika és a társtudományok. Szeged, 1994. 115-124.

Der Fundort liegt im südöstlichen teil des Komitats Pest, im südostlichen Gebiet der Gemeinde Törtel, am west-südlichen Ufer des einstigen Teiches Ernyő-tó. Die vollstä ndige Ausdehnung des Fundortes ist in den Weiden, alten und neuen Wä ldern, unbekannt. Auf Grund der Oberflä chenfunde des Fundoertes existieren urzeitliche, sarmatische, spä tawarenzeitliche Siedlungen und eine Arpadenzeitlichen Siedlung aus den 12-13. Jh. hier. Die Streufunde aus dem 17. Jh. und der Neuzeit stammen vielleicht aus einem türkenzeitlichen Wohnort und aus den neuzeitlichen Gehöften.

In den Jahren 1993-1997 wurden 64 Münzen und Münzfragmenten in den Ackerfeldteilen des Fundortes gesammelt (Abb. 1.). Die römischen Münzen aus den 2-3. Jh. (Nr. 1-5.) gehören mit groß er Wahrscheinlichkeit zur sarmatischen Siedlung. Die zum Fundsroff der Arpadenzeitlichen Siedlung gehörenden Münzen (Nr. 6-50, 52-62) fassen die Zeitspanne vom Anfang des 12. Jh. etwa bis dem Jahr 1220 um. Diese Siedlung wurdw in den Jahren 1241-1242, wä hrend des Tatareneinfalles vermutlich vernichtet. Ihr Gebiet war eine Flurpartie des zum kumanischen Territorium gehörenden, spä termittelalterlichen Dorfes Törtel und dieses Dorf vom Ende des 16. Jh. ungewohnt war. Deshalb halte ich, daß der slawonische Denar (Nr. 51.) und die in den Jahren 1624, 1630 geprä gten Denare (Nr. 63-64.) die Andenken irgendeiner Flurwohnorte sind.

Die 55 Münzen des Fundortes stammen aus der Arpadenzeitlichen Siedlung eindeutig. 9 ungarische Denare, von diesen die frühesten Münzen die Denare des Königs Kálmán (CNH I. 50., Nr. 6-7.), die spä teste Münze der vor 1220 geprä gte Denar des Königs András II. (CNH I. 203., Nr. 50.) sind. 35 Kupfermünzen des Königs Béla III. (ihre Siglen: Abb. 2.) sind 22 Stücke vom Typ CNH I. 98. (Nr. 14-36., die Nr. 32-33. sind zwei Halbteile demselber Münze) und 13 Stücke vom Typ CNH I. 101. (Nr. 37-49.). 3 byzantinische Münzen waren im 12. Jh. geprä gt: eine auf ihrer Vorderzeite zusammengebiegte Küpfermünze (follis, Nr. 52.), die Billonmünze des Kaisers Johannes II. (Nr. 53.) und die billonüberzogene Follismünze Manuels I. (Nr. 54.). Friesacher Pfennige sind die Typen L 4. (Nr. 55-56.) und L 6. - Variante (Nr. 57.). Aufffalende und im ungarischen Münzmaterial sehr selten auffindbare sind die 5 Stücke verzinnten, verzinnten-silberten Kupferfä lschungen der Friesacher Typen L 4. (Nr. 58.), L 6. (Nr. 59., 61-62.) und L 6. oder 312. (Nr. 60.).

Die Fundmünzen der Arpadenzeitlichen Siedlung Törtel-Ludas-erdő spirgeln den ungalä ndische Geldverkehr im 12. Jh. und im Beginn des 13. Jh. wieder, doch die Anwesenheit der byzantinischen Münzen aus dem 12. Jh. und der hier mit den Fä lschungen vermehrten, frühen Friesacher Pfennige unter den ungarischen Münzen auch im Geldumlauf des Königreiches Ungarn in dieser Epoche kennzeichnend war.