JÓSA ANDRÁS MÚZEUM SZAKKÖNYVTÁRA

 
E
L
B
I
X
I
R
S

 
P E T R I K O V I T S     L A D I S L A U S
 
 
 Az alispáni jelentésekben többször is szerepel a könyvtár részére adakozók listáján egy bizonyos Petrikovics László medikus neve, mely feltehetõen azonos az ex librisen feltüntetett tulajdonossal. Petrikovits László (1901-1972) orvos, múzeumalapító, mûgyûjtõ. Abból a Perikovics-családból származik, amely 1973-ban, elsõként települt be a Békés megyei Szarvasról Nyíregyházára. Életének fiatalkori szakaszát itt tölti ebben a városban, késõbb. Szerencsen telepedik le.  Még gyerekként válik szenvedélyévé a gyûjtés, Jósa András pedig szárnyai alá veszi, felkarolja a fiút. Már medikusként többször találjuk az alispáni jelentésekben az adakozók listáján, s késõbb is számtalanszor gyarapítja ajándékaival a múzeum különbözõ gyûjteményeit. Érdeklõdése szerteágazó: gyûjtötte a képeslapokat, csigákat, ex libriseket, könyveket, pénzeket, érmeket... A közel félmilliós képeslapgyûjteményével veti meg a szerencsi múzeum alapjait. Az általa ajándékozott kötetekben vagy ex librist vagy pecsétet találhatunk. A pecsétbõl is van kétféle: egy ovális "Petrikovits gyûjtemény", valamint egy téglalap alakú Petrikovits László gyûjteménye" felirattal. Hét különbözõ Petrikovits-könyvjegyet találtunk könyvtárunk könyveiben. Mindegyiket szignálták: Fery néven, valamint mindegyiken megtalálható a készítés éve is. A XIX. századtól kezdve terjedt el az a szokás, hogy a mûvész szignálja az általa készített ex librist. Az 1920-30-as években újra fellendül az ex libris mûvészet. Ennek több oka is van: az állam támogatólag fordul a grafikus mûvészet felé, egyre több pályázatot írnak ki e mûfajban, valamint divat lett ex librist készíttetni. A Petrikovits-könyvdíszek készítõje, Fery Antal (Szerencs, 1908- ) e korszak kiemelkedõ grafikusa. A harmincas évek közepétõl hazai és külföldi tárlatokon jelentkezik kisgrafikáival és ex libriseivel. Ez utóbbi tematikájában a  történelem szinte minden jelentõs alakja megjelenik. Több díjat is nyert. Az itt látható fametszetek egyikén Gutenberg, a két másikán pedig Dante látható. A másik négy mû szimbolikus ábrázolás: tölgyfalevél makkal, egy korsót szájához emelõ térdeplõ nõ, egy galambot tartó meztelen nõ, valamint az ellentétek harmóniáját jelképezõ egymásba olvadó galambpár. 
 

<- Vissza