A közel 100 éves, főként gyűjtő, kisebb részben feltáró munka lezárásaként Szabolcs-Szatmár megye VIIX. századi leleteit Csallány Dezső tette közzé teljességre törekvően. A több mint 40 éve írt dolgozat bebizonyította, a Tiszántúl északi területe az avar időszakban sem volt lakatlan, sőt az általa rajzolt kép máig hiteles: a megyének csak a nyugati feléből került elő a VIIX. századra keltezhető, az avarsághoz köthető leletanyag a kivételt mindössze a mátészalkai és a záhonyi szíjvég jelenti.

      Tanulmányának megírásával egy időben és azt követően, a 60-as évek közepéig több avar kori sírt, illetve temetőrészletet tárt fel Gombás András segítségével Tiszavasvári területén. Még a 60-as évek első felében, Tiszadada-Kálvinháza határában kerültek elő egy kora avar kori temető sírjai, és Nyíregyházán, az akkori Moszkva utcában, a Tejgazdaság területén egy részleges lovassír.

      A 80-as évek első felében gyarapodott aztán ismét, s most már nagyobb ütemben a megyei régészeti gyűjtemény avar leletanyaga. Tiszalök-Kövestelken egy késő avar kori temető közel 100 sírja került megmentésre, illetve a Tiszavasvári-Koldus dombi, Tiszavasvári-Petőfi utcai és a Tiszalök-hajnalosi temető területén, valamint Bujon és Kemecsén végeztek hitelesítő ásatást, a Tiszabercel-Vékás-dűlői avar temető esetében helyszíni szemlét és lelőhely-azonosítást. A fentiek mellett a NapkorVásárosnaményi út mellett került elő, padkarendezés során, egy lovassír.

      A 90-es években Tiszalök-Szabadság úton két, Nyírtelek határában több, ÉD-i tájolású késő avar kori sír leletmentése történt meg. Nyíregyháza-Sóstón, a múzeumfalu területén több idényben folytatott leletmentés során 19 késő avar kori, ÉD-i tájolású temetkezés, az M3-as autópálya nyomvonalán, Nyíregyháza-Mandabokor határában egy késő avar kori temető 46 sírja került feltárásra.

      A tervezett M3-as autópálya nyomvonalán végzett előzetes feltárásokon több helyszínen, Nyíregyháza-Császárszálláson és Nyíregyháza-Polyákbokor, Bogár-tanya lelőhelyen, valamint Nyíregyháza-Manda bokor területén, a késő avar temető közelében és Tiszabercel-Sárga dombon tárták fel VIIIIX. századi települések részleteit.

      Csallány Dezső értékelését követően Bóna István két ízben is összefoglalta a megyei avar leletanyagot és ennek kapcsán a terület történetét. A tiszavasvári-koldusdombi temető gyöngyanyagának szakszerű, részletes leírása és a tipokronológiai elemzése eredményeként sikerült a temető használatának idejét a VII. század 23. negyedére pontosítani. Megjelent a Tiszalök-Kövestelken feltárt késő avar temető 270. sírjának közlése. A kora avar kori sírkerámia összegző értékelése keretében felgyűjtésre került a megye avar kori sírkerámiája. A 60-as években feltárt három tiszavasvári temetőrészlet közzétételére és összefoglaló értékelésére is sor került.

      A terület történetére vonatkozó hiteles és az eddigieknél részletesebb kép megrajzolásához azonban elengedhetetlenül szükséges a régi lelőhelyek azonosítása és a leletanyag további korszerű közlése, valamint az új ásatások eredményeinek közkinccsé tétele, mivel a megye avar kori történetére vonatkozóan még mindig a régészeti leletanyag jelenti az elsődleges forrást.

      A cikkben ismertetett néhány lelőhely ismertetésével ehhez kívánunk hozzájárulni.

NapkorVásárosnaményi út