A tanulmányban négy (egy régebben előkerült, de eddig publikálatlan ill. három újabban feltárt) új kora bronzkori sír bemutatására került sor. Kettő az Érmelléken (Románia): Carei-Bobald /Nagykároly-Bobádi domb és Andrid /Érendréd /- Dindeşti /Érdengeleg/ határából ; kettő pedig a Nyírség területén (Magyarország): Kállósemjén-Forrás tanya és Debrecen-Köntöskert /Bezerédj u. 30/  került elő.

       Az Andrid /Érendréd /- Dindeşti /Érdengeleg/ között pontosan nem meghatározott lelőhelyről előkerült nagy valószínűséggel urnasírnak tartható együttes kivételével mindhárom régész által ellenőrzött körülmények között került elő.

      Legnagyobb valószínűséggel valamennyi urnás, hamvasztásos rítusú volt; a kállósemjéni sír esetében azonban nem zárható ki a szimbolikus sírként való értelmezés lehetősége sem.

      A Debrecen-Köntöskertben előkerült sír(ok) a Makó-kultúra temetkezései, így a Kora Bronzkor I. fázisába tehetők. A Kállósemjén-Forrás tanyán ill. Andrid /Érendréd /- Dindeşti /Érdengeleg/ között előkerült sírok a Kora Bronzkor II. fázisára keltezhető Nyírség-kultúra urnasírjai.

DebrecenKöntöskert  (Bezerédj u. 30.),  a Makó kultúrához tartozó urnasír

DebrecenKöntöskert (Bezerédj Street 30), Makó Culture urn grave

      A Carei-Bobald /Nagykároly-Bobádi domb/ lelőhelyen 1997-ben feltárt urnasír a bronzkori tell alján, az őshumuszba és a bolygatatlan sárga agyagba bemélyítve került elő. Az ásató a sír stratigráfiai és formai sajátságai alapján egyidősnek tekinti a tell legalsó, Szaniszló/Sanislău rétegével, vagyis a Kora Bronzkor III.a fázisára datálja. Az edények tipológiai elemzése és végső soron a sír stratigráfiai helyzete azonban nem zárja ki a Makó-kultúrába való keltezést sem.

Nagykároly (Carei) Bobald M1. urnasír

      Az itt közölt urnasírok elemzése fontos kronológiai és tipológiai következtetések levonására nyújtott lehetőséget ill. további kérdéseket vetett fel:

      a, A kora bronzkorban főleg a házikerámián alkalmazott seprűzés (Besenstrich) ill. fésűzés (Kammstrich) különböző módozatainak vizsgálata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy sem kulturálisan meghatározó, sem kronológiai jelentősége nincs a "díszítésmódnak".

      b, A durva kerámia másik jellegzetes felületkezelési eljárása az ún. Schlickwurf-szerű bevonat felkenése vagy ráfröcskölése az edény felszínére. Bár korábban ezt a felületkiképzést a Makó-kultúra jellemzőjének tartottuk, az újabb leletek tanúsága szerint ez is - csakúgy, mint a seprűzés - a kora bronzkor egész időszakán keresztül használatban volt.

      c, Az ún. textilbenyomással díszített felületű kerámia (Textilmuster vagy "Mattenabdrücke bzw.Wabenzier") jelenlegi ismereteink alapján tömegesen a kora bronzkor végén (IIIb fázis) jelenik meg a tárgyalt régióban a Hatvan-kultúra leletanyagában. Ezzel nagyjából egy időszakra esik megjelenése Erdély belsejében (Iernut-típus) és a Kárpátoktól D-re is (Gornea-Orleşti-csoport), mely alapján horizontszerű megjelenésére gondolhatunk.

      Ezt a díszítőtechnikát már a Jevišovice-kultúra is alkalmazta, azonban eddig nincs rá biztos adat, hogy a Hatvan-kultúra időszaka előt megjelent volna a textildísz a Kárpát-medence ÉK-i régiójában.

      d, A kutatás jelenlegi állapotában a következő relatív kronológiai sort javasoljuk Felső-Tisza-vidékére:

Kora bronzkor/Bronzul timpuriu I.: Makó-kultúra

Kora bronzkor/Bronzul timpuriu II.: Nyírség-kultúra

Kora bronzkor/Bronzul timpuriu IIIa .: Szaniszló/Sanislau-csoport

Kora bronzkor/Bronzul timpuriu IIIb .: Andrid/Érendréd-fázis,

Ottomány-kultúra megjelenése

      e, A Petre Roman által kidolgozott - a kora bronzkort Ia, Ib, Ic, IIa, IIb, III periódusokra tagoló - felosztás elsősorban a Kárpátoktól D-re lévő területekre és DK-Erdélyre használható. Az Alföld peremterületei viszont, így az Érmellék és a Bánát is, a Tisza-vidék kulturális fejlődéséhez kötődik, ezért rájuk a magyar kutatás által kidolgozott kronológiai rendszer alkalmazható sikerrel.

      A csontvázas temetkezési rítus a Kora bronzkor legvégén (IIIb fázis) jelenik meg az Érmelléken, valószínűleg a kialakuló Ottomány-kultúra hatását jelezve, mely megtelepedésével magába olvasztja az itt talált hamvasztásos rítust gyakorló helyi kora bronzkori közösségeket.