A megye legrégibb, 1868-ban alapított közművelődési és tudományos intézménye, az 1918 óta Jósa András nevét viselő megyei múzeum mellett ma hat tájmúzeum, két helytörténeti gyűjtemény, négy emlékház és kiállítóhely alkotja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által fenntartott múzeumi szervezetet. A nyíregyházi megyei múzeum európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosa alapozta meg. A néprajzi gyűjteményt az utód, Kiss Lajos hozta létre, a szegény emberek krónikása, aki elsők között kapott Kossuth-díjat (1948), és ő teremtette meg a Nyírség néprajzi kutatását. Az 1950-es évektől számíthatjuk a helytörténeti, a történeti dokumentum, a képző- és iparművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjtemények szám- és értékbeli növekedését vagy létrejöttét. A belső felújítás után 2008 nyarától ismét nyitva tartó Jósa András Múzeum állandó kiállításai között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók, a múzeumalapító dr. Jósa András emlékszobája és a nyíregyházi születésű festőfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítás mellett. Kiemelkedő értéket és látványosságot képvisel a múzeum régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem. Nyíregyháza másik fontos múzeumi létesítménye az 1979-ben megnyitott, de még mindig építés alatt álló Sóstói Múzeumfalu. A 7,5 hektáron álló szabadtéri néprajzi múzeum feladata a megye néprajzi tájegységei - Nyírség, Szatmár, a Beregi Tiszahát, a Rétköz, a Mezőség hagyományos népi műemlékeinek, lakóházainak és gazdasági, valamint középületeinek, a falusi élet eszközeinek a megőrzése, ezeknek tudományos és oktató célú feldolgozása, idegenforgalmi bemutatása. Harmadik múzeumi egységünk a városban a 2007 novemberében működési engedélyt kapott Kállay Gyűjtemény, mely az alapító Kállay Kristóf, a Szuverén Máltai Lovagrend szentszéki követének akarata szerint a magyarországi fő- és középnemesség hagyatékait gyűjti és mutatja be a nagyközönségnek.                    
A tájmúzeumok sorában a legrégibb a Báthori István Múzeum (1955), az itt őrzött reneszánsz stallum (párja a Nemzeti Múzeumban van), a XV-XVI. századi kőfaragványok a Báthoriak korát idézik fel, azt a másfél századot, amikor a mezőváros mint a Partium tartozéka az erdélyi fejedelemséghez sok szállal kötődött. A múzeum épülete a XVIII. században épült, korábban minorita kolostor volt. A Rétközi Múzeum az 1983-ban helyreállított zsinagógában kapott helyet. A középkori vár ásatásának emlékei mellett a kisváros századfordulós polgári életét bemutató lakásbelsők érdemelnek figyelmet. A vajai reneszánsz volt Vay-kastély 1964 óta ad helyet a Rákóczi-kor történéseit és visszhangját, Vay Ádám kuruc generális és Esze Tamás tarpai brigadéros életét bemutató kiállításoknak. A kastélyt a Rákóczi-kor legkiválóbbjainak szobrai és a 7,8 hektár kiterjedésű, védelem alatt álló park övezi. A vásárosnaményí Beregi Múzeum országszerte híres népi textília és vasöntvény gyűjteménnyel rendelkezik, kiállításain is ezek láthatók. A több mint 12 000 néprajzi tárgyból mintegy 4000 a beregi kézimunka, s az 500 db-ot is eléri a művészi háztartási vasöntvények, az öntöttvas kályhák száma. A kiállítások 2007 augusztus végétől immár új épületben, a szépen helyreállított Tomcsányi kastélyban várják a látogatókat. A mátészalkaí Szatmári Múzeum az úgynevezett néprajzi nagytárgyak bemutatására szakosodott. Szekér- és hintógyűjteménye a maga nemében az egész országban egyedülálló. A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum a város szülöttének nevét viseli. Néprajzi anyagát a nyíri Mezőségről gyűjtötték, gyógyszerészet-történeti kiállításán az Alkaloida megalapítójának, Kabai Jánosnak életútját is felidézik. A tiszaberceli Bessenyei-, a tiszacsécsei Móricz-ház a magyar irodalom itt született kiválóságainak állít emléket. Az 1977-ben megvásárolt és helyreállított, a XVIII-XIX. század fordulóján épített szabolcsi Mudrány-kuria a megyei múzeum iparművészeti gyűjteményét mutatja be, enteriőrszerű elrendezésben. A hely irodalomtörténeti nevezetességű: a magyar történelem nagyjait idéző freskós falak között zajlott le a Móricz által megírt híres-hírhedt Ebéd. A paposi középkori templom ad helyet a megye műemlékeit bemutató fotókiállításnak és a buji születésű Nagy Sándor szobrászművész alkotásainak.
 

            Bene János

megyei múzeumigazgató