| <- 1900 |
téma: |
|
HTML dokumentum |
- 253 - |
HONFOGLALÁSKORI ÉS RÉGIBB LELETEK
(Megjelent:
Nyirvidék, XXI. évfolyam, 9. szám, Nyiregyháza,
1900. márczius 4-én. 3. lap.)
Zacherl, Handler Mór, Garay és más egyéb
szélhámosok sohasem boldogultak volna, ha nem hirdették
volna naponként magukat és nem ütötték
volna folyton a nagy dobot. Mint aféle élelmes ember,
én is követem példájukat, nem a saját,
hanem muzeumunk érdekében.
A “Nyirvidék” utóbbi számaiban
rimánkodtam a szöllő-telepítő uraknak, hogy a
tavaszi rigolirozáskor gondoljanak ki muzumunkra, a mely már
most sem vallana szégyent szakértők előtt, de ha művelt
közönségünk úgy mint eddig, vagy talán
még fokozottabban fogja támogatni, egyik büszkeségévé
válhatik megyénknek.
Hogy a kiáltó szó nem hangzik el a pusztában,
fényesen igazolja ifj. Elek László barátom,
aki a demecseri határban fekvő borzsovai birtokán most
folyamatban levő nagyobb szabású szöllő
telepítésnek rigolirozása alkalmával
régészeti szempontból nagy értékű
leletre talált, és azokkal vármegyei muzeumunkat
gazdagította.
A lelhely a borozsovai Elek-kastélytól délnyugatra
mintegy egy kilométer távolságban fekszik.
Ezen szöllő-telepen közel egymáshoz, de nem egymás
felett, három különböző korszakra valló
lelet került napfényre. Bronz korszaki,
valószínüleg a Krisztus előtti II-ik évezredből,
La Tene kori, melyet a szaktudósok a Krisztus előtti I.
évezred második felére helyeznek és
honfoglaláskori.
A bronz- és a La Tene kori edényeket - mintegy 23
darabot - tegnap volt szíves Elek László
beszállítani. Nem volt időm azokat tanulmányozni,
de felületes megtekintés után is azon véleményemet
koczkáztatom, hogy négy edény ezek közül
honfoglaláskori fínomabb munka, a milyent látni
eddig még alkalmam nem volt.
Az edényekről most nem beszélek, de a lelet harmadik
részéről, mely egy - minden bizonysággal
honfoglaló őseink korából való vas
kardból áll, meg kell említenem azt, hogy a
legnagyobb ritkaságok közé tartozik, mert eddig
hazánkban honfoglaláskori magyar kardot - ha
emlékezetem nem csal - megyénk területén
kívül csupán Szolyván kettőt,
Székes-Fejérvárott, Gombáson, Szegeden,
Tarczalon egyet-egyet találtak, vármegyénkben
eddig Bezdéden 2 épet és 1 töredéket,
T.-Eszláron 1 épet és 1 töredéket. A
borzsovai kard legjobban megközelíti a Kaukázusban
talált hasonló kardok egyikét, némi újabb
bizonyítékául annak, hogy őseink ott huzamosabb
ideig lakhattak, vagy pedig akár harczok, akár
kereskedelmi összeköttetések révén az
ottani népekkel érintkeztek.
Egy második nagy becsű honfoglaláskori eszköz
ebből a leletből egy harczi balta, a mely valóban unicum, mert
idáig még, ilyen alakú és kétségtelenül
honfoglaláskori keletű balta nem találtatott. Mind két
vége éles, az egyik 9 cm., a másik 3 1/2 cm.
széles. Ez a balta is újabb bizonyítékot
szolgáltat arra, hogy honfoglaló őseink a vas
feldolgozásában nagyobb ösmerettel bírtak,
mert ennek a baltának ma is tiszta aczél csengése
van.
A két sírban, amley a talajnak 75 cm. mélységre
való rigolirozásakor találtatott, egy tömör
bronz pityke és egy bronz karperecz is fölszinre került.
Az Archeologiai Értesítő legutóbbi száma
közli Dukos Gyulának nagy jelentőségű
honfoglaláskori leletei leírását. Itt is
egy kardra akadtak előbb, de a lelkes tulajdonos, aki nem bánta,
ha egy évvel később iszik áldomást
ültetett szöllőjének tőkéjéről,
megengedte, hogy az ásató még mélyebbre
hatoljon le s tényleg 4 honfoglaláskori kard került
még elő.
Valószínü, hogy a borzsovai szöllőtelep
lelhelyein, a rigolirozott, 75 czentiméteren alul még
fontos honfoglaláskori okmányok vannak elrejtve.
Igen kérem ez alkalomból is a most rigoliroztató
szöllős gazdákat, hogy bármilyen csekélynek
látszó leletet, de különösen a
vasleleteket mentsék meg az elpusztítástól
s juttassák muzeumunkhoz.
Nyiregyháza,
márczius 2.
Dr. Jósa András
|